Volt egyszer egy pár kis csizma
egy polcnak a sarkában.
Jártak szerte e világban
a világnak sok sarkában.

Voltak északon és délen,
nyugaton, keleten télen.
Csak nyáron álltak a szélén
a polcnak csendben pihenvén.

Meséltek Ők unott-untalan
a többieknek folytonosan,
hogy mi van keletnek tájain,
nyugatnak, délnek útjain

a világnak fényén és árnyain.
Jártak Ők a Földnek tájain.
Rendkívül fontosak Ők ám
hegyen, völgyön, úton, járdán!

Dicsekvésük nem tartott sokáig,
csak másnap reggel hat óráig.
Jancsi kinézett az ablakon,
fagyott, minden síkos volt nagyon.

Álmosan, ásítozva felnézett Ő a polcra
és nem a dicsekvő, kopott csizmákat választotta,
hanem az új párra esett a választása.
A többi csizma, cipő némán álldogált ott,
majd a megszégyenült csizmákon nagyot kacagott.

.