Mielőtt meghalok,
Intenek még felém
A nárciszok.
Mielőtt meghalok,
Hallom még, hogy
Csöppen az eresz,
Hólevet ereszt
Alvó ibolyára.
Mielőtt meghalok,
Kakukk rikolt rám
A füzesből láthatatlanul.
Mielőtt meghalok,
Még kézen foglak
A Tisza parton,
S üzenünk messze,
Messze, a habokkal,
Hogy akkor is lesz szerelem,
Amikor mi már meghalunk.