Bárcsak itt lehetnél velem
veled minden rosszat elfelejtek
én ezt akarom, ha már nem lenne bánatom
én ezt akarom: legyél velem majd egy napon..

Bárcsak megértenél engem
én csak téged szerethetlek
te vagy a mindenem
örömöm és boldogságom
te vagy az egyetlen lány, ki kell nekem!


Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy szerelem
és volt ebben a szerelemben egy lány, akit én szerettem
történt egyszer régen, amikor elé álltam, s bevallottam neki mindent
de ő eltaszított magától, soha többé nem láttam, azóta sem..

Pedig mennyire bíztam, s reménykedtem
ő mégse értékelte minden igyekezetem
pedig még mindig fel-fel lobbannak az érzések bennem
az ő szíve még se engem választott, most mi tévő legyek?

Hányszor mondtam neki hogy szeretem
s hogy ő érte feladnék bármit, sőt, mindent
hányszor játszották el már a bizalmam, s az életem
ő eltemette a szenvedélyem, s benne minden érzésem..

Ennek bizony ígérem, soha de soha nem lesz vége
csak ő jár a fejemben, egész életemben csak ő érte éltem
nevét, szépségét, s hangját és gyönyörű testét soha nem felejtem
amíg élek, forr bennem a vérem, ő az én mindenségem!