Most a széles úton megyek,
kerülöm az ösvényeket,
mérges pókok, nagy csalánok,
tüskés ág és kullancs vár ott.
De a széles út az rendes,
tiszta léptünk rajta csendes,
azért készült, hogy haladjunk,
s ne az ösvényen ragadjunk.
Megdolgoztunk, megcsináltuk,
az utat, hogy rajta járjunk,
megfizettük az útadót,
hát nem vonz a tüskés bozót,
hol a köves ösvényt járják,
felsebzi az ember lábát.
S meglehet hogy csak zsákutca,
nem visz sehová az útja,
talán majd ha kitapossuk,
szerszámaink előhozzuk,
szélesítjük, kiépítjük,
akkor a jó útra térünk,
térkép készül, merre vezet,
hogy elérjen egy főteret,
hol egy templom vár majd minket,
és lépteink célba visznek.