Van egy erdő, kicsi, kerek,
Benne mégis eltévednek az emberek.
Jártam benne, én is tudom,
Kitalálni belőle maga a borzalom.
Akkor miért van az, ha ösvényt taposol,
Benne élni, álmodni.. Nincs hozzá fogható.
De ha lábad tévútra téved, s azt az ösvényt csak messziről nézed,
Tudom, tudod, tudjuk, élni sincs kedved.
S hogy hívják az erdőt? Ezt kérditek? Nem más ő, mint a szerelemerdő.