Köszönöm Kriszti ezt a két évet.
Jóságod, megértő emberséged.
Köszönöm, hogy nem voltam törpe melletted,
Fölmerted ismerni értékeimet.

Neked az volt az első, hogy EMBER légy,
A címke csak utána következett!
A könyvtárat mégis zajmentesen működtetted,
Kár, hogy nincs annyi pénzem, hogy ezért kitüntesselek!

Vedd ezt a verset Futala-díjként,
Őszintén mondom: megérdemled!
Ha bukásnak érzed, hogy helyedet elvesztetted,
Gondolj arra, - az ember nem címkének,

Hanem, embernek született!

Korbácsütések és vízbe mártott szíjak sebeit hordom.
A címkék ilyen gonoszak!
Vezetőként, rangod nem ment át jellemet torzítónak,
Megőrzött emberséged miatt nyújtom át neked ezt a díjat!