Köszönöm Neked
(50 év együtt)
50 év?!
El sem hiszem talán,
hogy az élettől az ajándék ez alatt Te voltál!
Volt részünk jóban és rosszban,
de, hogy mellettem voltál,
a fény ezer csillaggal hullt reám.
Te voltál a legszebb és a legfényesebb,
tőled az ég, kékebb volt, a fű, zöldebb.
Köszönöm, hogy mellettem voltál
és vigyáztál énrám,
határtalan türelemmel szeretettel,
a társam Te voltál.
Ötven évvel ezelőtt fogadalmat tettünk,
hogy a sírig hűek leszünk,
jóban, rosszban együtt élünk,
életünk végéig két test, egy lélek leszünk.
Tartottuk és tartjuk ezt még ma is:
Szerelmünk és szeretetünk soha el nem múlik!
Nem számított nekünk, hogy körülöttünk sokszor,
az élet nem mindig csak a jóból osztott.
Legyőztük a rosszat, a bánatot,
mert Te meg Én mindent megoldottunk.
Az élettől mi sok szép ajándékot kaptunk.
Csak erre emlékszünk, csak ezt mondogatjuk:
Együtt, egymásért! Ez volt a jelszavunk.
S ettől volt oly szép, oly békés és boldog,
Az elmúlt félévszázad, amely felettünk elzúgott.
Csak azt kérem Tőled, hogy soha ne feledd,
hogy a legfontosabb mindig Te voltál nekem!
Így lesz ez mindig, míg a sír el nem választ,
szerelmem élni fog, soha el nem hervad.
Az élettől én még annyit kérek,
hogy e félévszázad ajándéka,
mely az ÉLET volt Veled,
szerelmed, hűséged, szereteted,
még sokáig megmaradjon nekem!
50 év?!
El sem hiszem talán,
hogy az élettől az ajándék ez alatt Te voltál!
Volt részünk jóban és rosszban,
de, hogy mellettem voltál,
a fény ezer csillaggal hullt reám.
Te voltál a legszebb és a legfényesebb,
tőled az ég, kékebb volt, a fű, zöldebb.
Köszönöm, hogy mellettem voltál
és vigyáztál énrám,
határtalan türelemmel szeretettel,
a társam Te voltál.
Ötven évvel ezelőtt fogadalmat tettünk,
hogy a sírig hűek leszünk,
jóban, rosszban együtt élünk,
életünk végéig két test, egy lélek leszünk.
Tartottuk és tartjuk ezt még ma is:
Szerelmünk és szeretetünk soha el nem múlik!
Nem számított nekünk, hogy körülöttünk sokszor,
az élet nem mindig csak a jóból osztott.
Legyőztük a rosszat, a bánatot,
mert Te meg Én mindent megoldottunk.
Az élettől mi sok szép ajándékot kaptunk.
Csak erre emlékszünk, csak ezt mondogatjuk:
Együtt, egymásért! Ez volt a jelszavunk.
S ettől volt oly szép, oly békés és boldog,
Az elmúlt félévszázad, amely felettünk elzúgott.
Csak azt kérem Tőled, hogy soha ne feledd,
hogy a legfontosabb mindig Te voltál nekem!
Így lesz ez mindig, míg a sír el nem választ,
szerelmem élni fog, soha el nem hervad.
Az élettől én még annyit kérek,
hogy e félévszázad ajándéka,
mely az ÉLET volt Veled,
szerelmed, hűséged, szereteted,
még sokáig megmaradjon nekem!