Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Andreas von Lurth verse

Beküldve: 2023.02.03.
Ennyien olvasták eddig: 583
104 
Valódi lány, robajló ár...
Bevezetés:
Csak azért, hogy tudjuk milyenek ők,
Hogyan tépik ki belőlünk ,,a NŐT\'

Utcákon sétálva,
Vágyaktól áthatva,
Fedeztem fel pontosan őt,
A szériában gyártott nőt.

Vágyak tengerében evezve,
Szép nők után híven epedve,
Láttam meg őt, egy öreg, rozoga padon,
Olyan volt, mint a felfedezetlen vadon.

Éppen nem volt rút, éppen nem volt szép,
Éppen csak mosolyától a falnak mész.
Szélvészként ültem le mellé,
Ott helyben szerettem belé.

Vállunk olykor-olykor összeért,
Mosolya magáért beszélt.
Szemében édes tűz lobogott,
Szívem a torkomban dobogott.

Csinos ajka megigézett,
Képzeletem megrémített.
Kacér pillantása alatt remegtem,
És az idő múlásától rettegtem.

- Hagyj, kérdezzek egyet!
- Mondd csak ki, ha mered!
- Ha már órák óta beszélünk, megtudhatom a neved?
- Ugyan-ugyan, ne viccelj, kérlek! Minek éppen az neked?

Felpattant, kacagott,
Majd gyorsan otthagyott.

2011. szeptember 29.

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére