Egyetlen egy van, kiért a szívem dobog!
Egy férfi, ki oly messze távol van valahol!
Te vagy az István, kiért a szívem dobog!
Te vagy az a férfi, ki távol vagy valahol.

Az idő kereke forog, de nem számít,
Az Én szívem, lelkem és testem,
Rád boldogan hittel, bizalommal vár,
Mert a lelkemben mélyén érzem, hogy
Te is ugyan így érzel irántam!