Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Halász István verse

Beküldve: 2024.04.06.
Ennyien olvasták eddig: 426
51 
A gereblye, meg a lapát
Lugashoz támaszkodik a gereblye.
Vele szemben pihen a lapát fekve.
Dolgozni kéne - néznek szét révedezve,
de nincsen, aki Őket kézbe venne!

Közben az eső elered szépen,
de Ők ketten maradnak egy helyben.
Unatkoznak álomba merülve,
közben nézve a sok-sok szemétre

Ám nincs, aki Őket kézbe vegye.
Csak bámulhatnak a szeméthegyre,
amely ott van éppen velük szemben
ebben a szépnek nem mondható kertben.

De a gazda, akinek velük dolgozni kéne,
nyugodtan pihenget a házának hűvösének.
Biztosan nem zavarja, hogy mi van a kertjében,
ezért hagyja ezeket a szerszámokat békében!

Ha mégis, esetleg, netán nem esne,
akkor dolgozni talán lenne kedve.
De ha jó idő, nyári meleg lenne,
akkor meg ténykedni kinek lenne kedve?

Közben a lapát és a gereblye ázik.
Ámbár szerintem egyikük sem fázik.
Itt állnak nyugodtan, az idő meg telik.
Állnak egészen az idők múlásáig.

Halász István
Rózsavölgy, 2011. július 20.

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére