Fehér galamb szállt felettem,
Fehér szárnya szívszerelmem,
Fakó keble kéne nekem,
Sötét haja tűzi vérem.

Száll a galamb, száll a szélben,
Repked égnek tengerében.
Szárnyát bontja, haját fújja,
Izmos combját elém húzza.

\' Gyöngy madárkám jöjj kezembe,
Szép érzésnek itt a helye. \'
Hívtam drágám, hívtam szépen,
Mindent tettem érte éppen.

De a galamb rám se figyelt,
Repült tovább ezüst friggyel.
Rám nem hallgat soha senki,
Pedig szívem adom neki.

\' Kis galambom gyere vissza,
Arany frigynek leszel szirma! \'
De a gyöngyöm ezt se hallja,
Repül tovább sárga Napba.

Itt ért véget a szerelmem,
Fehér galamb szállt felettem.
Szép Ágotám csak elhagyott,
Gyászos szívem meghasadott.