Mosolyod is melenget

Lásd e szép estet, ölel minket, ahogy te engemet.
Lásd fenn a vén Holdat, sugara fest ezüstre minket.
Lásd a csillagot kedvesem, sziporkázva mosolyog,
Lásd, fenn az Égen egy baglyot, ő is felénk bazsalyog.

Lásd ott a Napot, - íme, milyen kedvesen néz le ránk,
Elnézőn jóságos, megértő, - ahogyan te szoktál.
Mosolyod is melenget, s amikor megölelsz engem.
Árad szerteszét testemben az éltető szerelem.

Érzed kedves, ha nem mondod nékem, akkor is látom,
Szemedben boldogságot, cinkos pajzán pillantásod.
Sugárzol, adod az édes Élet melegét folyton,
Nyugtat, amikor megpihen édes csókod ajkamon.

Válaszölelést adj ölelésemre, - jöjj közelebb,
Élvezzem hajad illatát, dús fonatát édesem.
Tapintsam alakod érzékeny, izgató hajlatát,
Érezzék ajkaim hát, vad csókjaidnak rohamát.

Csókolj meg engem úgy, mint mindig, - a kifulladásig,
Jó érezni egyre inkább azt, - hogy mindig velem vagy.
Élsz te szerelmes szívemben, imádattal hitemben.
Oldódni vágyom, formás testednek tüzes ölében.