Feledékeny 2.





Munkanélküli segélyen élt sokáig
barátom Sándor, amikor is felvették
őt szerkesztőségünkbe gyakornoknak. Itt
a második munkanapján már felettébb

idegesnek tűnt a főszerkesztőnk, hiszen
Sándor már két órája késett. - Na, barátom
mi történt veled? - firtatom az okát. - Nem igaz, elfelejtettem, hogy van állásom!





(Budapest, 2011. április 7. Erdős Pál Attila)