Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Mysty Kata verse

Beküldve: 2025.02.14.
Ennyien olvasták eddig: 1143
194 
Hatvan év
Hatvan évem elszállt madár...
Ki tudja, visszajön-e újra
meg újra tavaszok hajnalán?
Fakaszt-e bennem új rügyeket,
lesz-e még napfényes életem?

Virágzik-e a rózsafa ága,
borsódzik-e az orgonák virága?
Nyílik-e még sok száz szikrázó tulipán;
kis házunk szellősen-friss teraszán?
Virít-e nárcisz, mályva avagy gyöngyvirág?

Kitisztul-e lelkem zavaros mély kútja,
megnyugszik-e benn háborgó haragja?
Megfordul-e az a híres \'kocka\'?
Szülőhazám, talpra állsz-e mostan! ?
Március idusán lelkemben valami megmoccant!

KÖSZÖNET!

ANYÁMNAK, KI ÉLETEM MENTSVÁRA ;
APÁMNAK, KINEK VÉRE lett új éltem ára,
A TEREMTŐ áldott ajándékaiért,
hitvallásért, hivatásomért,
a SZERETETE ki nem hunyó Lángjáért,
EGYSZÜLÖTT FIÁÉRT!
Köszönet HAZÁMÉRT, a magyarért,
a NAP-ért, mely a SZABADSÁGOT szülte,
MÁRCIUS 15-öt, a Születésnapot!
Ez rám a Napnál is fényesebben ragyogott!
Köszönet Minden Teremtett Lénynek,
mert számomra küldetés lett az Élet!
Köszönet, kik tanítottak s neveltek,
s \'emberedhettem\' itt e földiségben!

Köszönet a Sorsnak, mert
megpróbáltatásai...
kikövezték lelkem ékszerét,
megoldották testem bonyolult képletét!
Köszönet a bántó és biztató
SZÓNAK;
az egyaránt kérget csiszolónak!
a szépnek, a jónak,
a vigasztalónak, a rendbe hozónak,
a szónak, mely átölel,
s a szónak, mely nem felel;
A Szónak, mely ajkakon múlik el.

(2010. március 14.)

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére