Elmúlik a boldogság, ami felemel,
Elmúlik a fájdalom, ami lever,
Elmúlik a kíváncsiság, ami hajt,
Elmúlik a félelem, ami visszatart.

Elmúlnak a vágyak, amiket érzel,
Elmúlnak az álmok, amiket képzelsz,
Elmúlnak az évek, amiket élsz,
Elmúlnak a gondolatok, amiket remélsz.

Elavulnak a tárgyak, amiket használtál,
Elporladnak a könyvek, amiket olvastál,
Elmennek az emberek, akiket ismertél,
Elveszíted azokat, akiket szerettél.

Elmúlik hát egyszer majd minden,
Minden, ami jóval, s rosszal töltötte meg szíved.

Új évek születnek szüntelen,
Új vágyak ébrednek hirtelen.
Új gondolatokon elmélkedsz, mikor a nap ragyog,
Új álmokat álmodsz, mikor az égen hold, s csillagok.

S majd egyszer minden – ami új – elmúlik.