Édesem, nagyon messze vagy
Ej, de folyton ölelnélek.
Piros színű rózsát lopnék,
Csókos ajkaid szélére.

Csókjainkkal enyelegnénk,
Engem ölelve becéznél.
Fejem hajtanám öledbe,
Két szép szemecskéd bűvölne.

Az igaz, messze vagy tőlem,
Ámde mégis közelemben.
Te vagy lakója lelkemnek,
Nyisd, tárjad ki az ajtaját.

Gyere ide, ülj ölembe
Szívemnek igaz szerelme.
Tölts velem édes perceket
Örök, - időtlen életre.