A gyűlölet fáján, önző keselyűk
Óvakodj a holtaktól, nincs szívük!
A halál csapdáját kerüld el messzire
Legyen példa előtted Jézus élete!
A Nap szerelmesei elhiszik a meséket
S, a világ nem fogadja be a Szeretetet.

Jézus elhordozta a világ keresztjét
Magára véve annak minden bűnét.
Az utcákon hömpölygő halottak,
Kik az Életről sohasem hallottak.
Halj meg a bűnnek, hogy élhess,
Az emberekre tiszta szemmel nézhess!

A felkelő nap házában alvó koldusok
S a palotákban pazarló gazdagok.
Szellemi hajótöröttek tévutak rejtekén,
A sötétség ott lapul sokak szívén
Emberek láncra verve csoszognak
Tompán, fásultan mozdulnak.

Érzik, hogy kellene valami más, valami új
Mert így mindig ők maradnak alul.
Érzik azt a belső űrt, hiányt.
Minden szív várja a mennyei Királyt.
Keresd Őt, mert Ő már előbb szeretett
Az élők könyvébe akarja beírni a nevedet.

Csörrenve lehulló láncok, bilincsek
Új vért, új életet kapó szívek.
Megtisztuló, csillogó szemek
Szeretettől ragyogó emberek.
Jézustól ajándékba kapod az örök életet
S vele együtt kapsz áldást, ígéretet.