Sötét lett a tornyok felett;
Csúnya felhőkből az eső pergett

Rondán futott át a beton pusztáján;
Az elítélkezett április napján

A nap már az elején sugallta;
Így a férfi az ablakot csutakolta

A felhő csak olyan szép volt;
Világosan, sötéten gázolt

A madár család egy alacsonyabb fészket talált;
Hogy ne várja meg a villám miatti halált

Mikor szárítja fel a nap a tócsát;
A felhőknek ronda hányását

Süssön fel a nap, és legyen szép idő;
Mikor már felmehet a napbesütés érdekében a redő

De végül úgy lett, ahogy kívántuk;
A madarak mondák: A fészkünkből kimásztunk