Az égen akarok járni,
Fehér fellegre lépni.
Kék tengerig nyújtózni,
Kezeimmel az eget simogatni.

S lépek lassan, óvatosan.
Hullámzik a talpam nyoma.
Körökbe gyűri meg az eget,
Szilánkokra töri a Mennyet.

Bokámig süllyedek a fellegekben,
Hideg, vizes a léptem.
Itt a menny a talpam alatt...
Tisztátalant is magába fogad.