Az én lovam
Az én lovam egy csodaló,
Gyönyörű szép, csillogó.
Csillog, villog, mint az arany
A patái úgy dobbannak,
Mint űrben az üstökösök,
Egymásnak csapódnak.
Az én lovam egy csodaló,
Gyönyörű szép, csillogó.
A patkói gyémántpatkók,
Finom lágy sörénye,
Meglebben a szélben,
Mindenki őt megcsodálja.
Az én lovamat Reménynek hívják.
Remélem, ezt a nevet sokan mondják,
S el nem felejtik értelmét, mert
Remény nélkül elvesznénk.
50 Kaibinger Kolett
2009. december 23. 11:17
:D