Írok neked rímet
ha tőlem ezt kéred,
én ettől nem félek,
csak egy szót remélek!

Mit érzek ne kérdezd
amiért én élek
nem hiszem hogy érted
rád hiába nézek!

Mondok neked szépet,
adok neked képet,
kapok tőled rémet,
így érhet ez véget
lám ennyi az élet...

Egész nap:vártalak,lestelek,figyeltelek,
sóvárogtam,epedtem,nem hiszem el,
téged nem érdekel:

hogy vártalak,lestelek,sóvárogtam,
epedtem,szépítkeztem,készültem
és ezért én mennyit fizettem!

Hol voltál?
És hol vagy most is?
Ha kérem hozd is
a formád,mert porzik
utánam az út!Lépek,te meg nézed
tétován és látod
elillan az álmod
nehogy már te hozd rám
a frászt,mert megbánod!

Rólad én álmodtam
de minek?
Cseszd meg a saját
punnyadt életedet!