Hercegnőm, ajánlom csak így élj tovább,
Ne veszítsd szem elől Ariadné fonalát,
hunyd be szemed és te gurítsd messzire
s ha rám hallgatsz, nem hallgatsz senkire.

És ne bánd hogy mások mit beszélnek
amit hallasz, ereszd nyugodtan szélnek,
hidd el kedves, a szavak nem mindig fontosak,
elolvadnak, mint tél végén az utolsó havak.

De ha az idők folyamán magadba vissza nézel,
ha jól éltél eddig, sok-sok emlék nem vész el
szinte bármikor fel tudod őket idézni,
s hogy milyen eleven, ez tudja majd mérni.

Szíved legyen mindig az iránytűd,
aranyhajad szálljon, szél legyen fésűd
amerre jársz most, onnan jövök én is,
s ha könnyes a szemed, az jó is, meg szép is.