Mikor
Mikor a lelkedben meghal a remény,
Mikor szíved szomorú és árva, szegény,
Mikor szívtépően zokognál, de büszkeségből nem teszed,
Akkor gondolj rám és sírj nyugodtan,
Én letörlöm a könnyedet!
Mikor sötét az éjszaka és hosszú,
Mikor az agyadban nincs más,csak a bosszú,
Mikor minden porcikád remeg a vágytól,
Akkor gondolj rám, s megérzed,
Mennyire hiányzol!
Mikor forró a dél, és hideg a tél,
Mikor árnyak üldöznek, akkor se félj,
Mikor egy buta szó is jobban fáj a sebnél,
Akkor gondolj rám, s elmondom:
Nekem többet érsz mindennél!
Mikor szíved szomorú és árva, szegény,
Mikor szívtépően zokognál, de büszkeségből nem teszed,
Akkor gondolj rám és sírj nyugodtan,
Én letörlöm a könnyedet!
Mikor sötét az éjszaka és hosszú,
Mikor az agyadban nincs más,csak a bosszú,
Mikor minden porcikád remeg a vágytól,
Akkor gondolj rám, s megérzed,
Mennyire hiányzol!
Mikor forró a dél, és hideg a tél,
Mikor árnyak üldöznek, akkor se félj,
Mikor egy buta szó is jobban fáj a sebnél,
Akkor gondolj rám, s elmondom:
Nekem többet érsz mindennél!