Talán egyszer úgy jössz el hozzám,
hogy nem remeg tested és kezed,
és nem borul sötétbe a szobám,
nehogy lássam gyönyörű szemed.

Lágyan és oldottan leszel velem,
s ha kedvemre mozdulok feléd,
nem fogja meg kezed az én kezem,
és nem érzem majd azt, hogy már elég.

Tudod kedves, sok időm nincsen,
fogy életem, az évek s napok,
lassan elfolyik, elhagy minden kincsem,
megmondom hát, szeretni akarok !

Ölelni tested és érezni lelked,
bízz hát bennem, s én bízom benned.