Szépen, lassan kinyílok, mint egy rózsa,
Ki arra jár, megérinti illatom.
Lebegünk a Titkok Birodalmában,
Aranyos, puha, vörös bársonyon.

Megjött a Herceg, fehér a szakálla,
Felébreszt egy éves szendergésemből.
Ajkán a szerelem vörös virága,
Erőt merít különös lelkemből.

Illatos, gyönyörű a mi kertünk,
„Nyugatra” van és „források” táplálják.
Epret, málnát, rózsát benne meglelünk,
Istennői energiák átjárják.

Nem kell mást tennünk, csak látogatni,
A szenvedélyt magunkban táplálni.