Veled egy ideje könnyebb az élet,
Te vagy nekem a titkos támaszom,
Megismertelek, ezt köszönöm neked,
Fénylesz, mint napsugár nyári alkonyon.

Színes világod magával ragad,
Viszel fel magasba a felhők fölé,
Érzem, átjár szerető oltalmad,
Hívnál gyakrabban a két karod közé.

Mi ez az érzés mi néha megtalál?
Számomra nem beazonosítható.
Múlt idők titkos köde, ami itt jár,

Földi eszünkkel nem felfogható.
Okos, bölcs tanítóm vagy Te nekem,
Nagyon vigyázz rám és legyél velem.