Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Tündérke verse

Gondolatok a csöndben...
A csönd amiben most vagyok egy színházra
emlékeztet, arra a pillanatra, mielőtt a
függöny felgördülne. Feszült, várakozó,
de egyben kíváncsi néma csöndre. S Én
nyitott ablak mögötti életem szemlélem.
Olyan simán gyűri le Szerelmed a félelmet
Bennem. Mosolygó szédülésbe csábít szád,
és táncol testemben a vágy. Lábam már
magától jár, vinne hozzád, de szememben
mégis ott a rémület. Megfelelés avagy mit
szól hozzá a világ? - még nem tudom.
Előttem egy ismerős szenvedés a hiány
és az ismeretlen szabadság: Szerelmed.
Ez viszont új és új érzelmeket szül. Én
erényeimnek gondolt téveszmékbe burkolom
magam s Te mosolyogva bontogatsz ki Magadnak
- pőrén áll lelkem előtted -
Fázom és testem-lelkem reszket. Átölelsz és
érzem lüktetésed-szívverésem. Görcsbe szorított
öklöm kisimogatod és nyitott tenyeremre teszed
a Világot. Mosolygok, mert jó Veled és hiszem,
hogy Szerelmünk valaminek a Kezdete…
mert az igazi Férfiból sugárzik a büszkeség,
miközben térdre ereszkedik a Nő előtt és az
igazi Nőből is sugárzik a büszkeség, amikor
maga fölé emeli a Férfit.

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére