Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Szuhanics Albert verse

Beküldve: 2024.04.23.
Ennyien olvasták eddig: 2790
170 
Hol van már a régi iskolám…
Hol van már a régi iskolám?
Múló idő, mondd hol van már!
Merre van a régi tanterem?
Csak az emlék játszik velem…

Hol van már a sok-sok kisdiák?
Barátaim, sok iskolás…
Nem tudom, hogy hová lettek ők.
Sokan talán már nagyszülők.

Valahol még szívemben él
Az ifjúság, s titkon remél.
Valahol már emlékeim
Olyanok mint a kincseim.

Hol van már az osztályfőnököm?
Tanárnő most megköszönöm,
Hogy tanította nekem a magyart,
A mennyben talán, most órát tart…

Hol van már a tanárok sora,
Ki van még meg, hogy megy sora?
Talán még a régi csengő szól,
A tábla fenn van még valahol…

Valahol még szívemben él
Az iskolám, titkon mesél
Emlékeimen átdereng
Milyen is volt az órarend…

Hol van már az első szerelem?
Szép volt egykor, nem feledem.
Ugyanaz a tekintet néz rám,
Ha látom őt néha talán…

Emlék már az első szerelem,
Osztálytársam volt e lány nekem.
Tőlem távol sodorta a múlt,
És ez a múlt így alakult.

Valahol még úgy bennem él,
Az iskolám, szerettem én
Azt a termet, azt a padot,
Belül most is gyermek vagyok.

Debrecen, 2007. 03. 06.
399 nagyné osgyaniilona
2023. július 14. 16:21
csodálatosan tükrözi a vers egy régi diák érzelmeit a volt iskolája iránt, köszönjük

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére