Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

verse

A butaság dicsérete
Ha fejemben sötét vagyon,
akkor vagyok boldog nagyon.
Energia kell a fényhez,
minek pocsékoljam én ezt...?

Ha fejemben sötét vagyon,
az a legnagyobb vagyonom.
Szikrát hányna tán a fejem,
ha azt tanulásba vetem...

Ha fejemben sötét vagyon,
fejlődni azt sosem hagyom.
Ha nem tudok, nem felejtek,
és tudást így nem veszejtek...

Ha a fejem sötét vagyon,
nem sülhet el majd egy napon.
Ha nem lenne ilyen bamba,
talán fel is robbanhatna...

Ha a fejem sötét vagyon,
könnyű, nincs benne tartalom.
A sok tudás elrántana,
s orra bukhatnék általa...

Ha a fejem sötét vagyon,
nem kell aggódnom dolgokon.
Nem félhetek, mert azt tudom,
csak fejbe verhetnek, s nem agyon...!

Ha a fejem sötét vagyon,
gyagya-bagya vagyok nagyon.
Ám jó, hogy mindezt nem tudom,
Így meg sem ütközöm magamon...

Ha a fejem sötét vagyon,
nem is világíthat nagyon.
Senkit nem zavar a fénye,
nem kell hunyorogva nézze...

Ha a fejem sötét vagyon,
az a legnagyobb hatalom.
Mert bárki tudna tanítani,
De senki nem tud butítani...!

Ha a fejem sötét vagyon,
jobb, ha így marad tudatom.
Hisz ha fényt kap, még megtudom,
hogy a fejem sötét nagyon...!

Ha a fejem sötét nagyon,
nincs több témám, abbahagyom.
Seeemmi neeem jut az eszembeee,
eee verset így fejezem beee beee beee...!

Debrecen, 1995. febr. 28.
Írta:

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére