Hitte régen gyermek éne,
van hercegnő a mesében.
Ki fejét hajtja párja ölébe,
s ő boldogan meghalhat érte.

De most arra ébred vére,
miatta hal meg, nem érte.
Csókja fojtó stigmát éget,
hogy ne lelje többé a szépet.

A bérc kövére árnyék simult,
se sikoly, se holt, mi elmúlt,
ahogy a csend a mélybe hullt,
az utolsó csók vérbe fúlt