Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Lelkes Miklós verse

Beküldve: 2025.02.11.
Ennyien olvasták eddig: 356
264 
OSZTÁLY
Rég volt, igen. Egy háború után.
S egy nyurga gyermek túlontúl sovány.
Széttört idő véghez közeledett,
de érthető, - béke nem lehetett.
Igazi béke. Hidegháború!
Kiknek remény jött. Kiknek meg a bú.
Még tinta kellett, veszélyes anyag:
bánta olykor nebuló, s irkalap!
Hosszú padokban többen ültek ott,
egy sorban, miként a gályarabok.
Az osztály? Verekedős gyerekek.
Ki nem volt erős, - nem verekedett.
Nagy Péter erős volt, Kiss Pista is,
s a fődolog: egyik sem volt hamis,
s nem verekedtek. Ők. A nyurga srác?
Nem volt erős. Látom, hogy magyaráz
a többieknek arról: nagy hiba,
ha nem érdekel a politika
valakit! Igaz, - amit mond a BAL,
s veszélyes volt az, mit a JOBB akart!
Nem sok helyeslő. Polgári a táj,
mely titokban egészen másra várt.
No, a „jobbosok” nem hagyják maguk, -
a nyurga srác nem spicli, s nem hazug,
tudják, de vallják: mégis szebb világ
volna a csokoládét venni át
Amerikától, s jobb az a való,
hol ez és az könnyebben kapható.
Ám a sovány könyvszerető gyerek, -
s lenézi a „megtévesztetteket”,
de tudja: „osztályharc” van, s két világ
harsogtatja vagy rejti önmagát,
s „csokoládéval”, szép eszmék helyett,
urak jönnének, s úri fegyverek.
S ha újra tőkés kézben lenne gyár?
Becstelen, ki csokoládét zabál
(azaz zabálna, mivel az nincsen itt,
de már az is szégyen, ily fajta hit)!
(Persze, lehet, hogy, nagy tapsok között,
nem egy felnőttnek nyála csöpögött
csokoládéért, s bár vétkes e bú:
sok éhest teremt minden háború…)
Különösen a Kapás gyerekek
érezték úgy, hogy káruk lehetett,
és nagyszünetben, ha mondták, nem kevés
volt a szavukban a nem kedvelés…
(Remélem, élnek még, s a Nagy Kaszás
nem vitte őket el, vitatkozás,
„osztályhelyzet”, ha változik, vele
megváltozhat, más lesz érdeke…).

Szóval így volt. Magamon nevetek,
hogy igazam lett, és szépségesebb
volt az a múlt, mit nem kér mai köd
(sok rossz jött hazug látszatok mögött!),
akkor, - s kimondom, mert mégis csak az, -
szép volt a piros nyakkendős tavasz,
s egy nép tanult, sok tudatlan tanult,
ország felépült, járni megtanult,
Gulág is épült itt, tagadni kár,
s túl sok tapsot kért vörös csillagár,
de jót is tett. Sokat? Vagy keveset?
Az a kérdés: mennyit is tehetett?
S Bűn is volt? Volt, - de meg sem látod itt,
magad körül Keresztek Bűneit?!

Egy nyurga srác a múltból visszanéz:
- Ész, Szív, Lélek legyen egy szebb egész!
Béke még nem lesz, a világ ma rab,
de idiótán volt csillagokat
ne gyalázz, mert igaz, és nem mese,

hogy ÖNMAGAD IS GYALÁZOD VELE!

(2020)

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére