Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Lelkes Miklós verse

Beküldve: 2024.05.16.
Ennyien olvasták eddig: 197
174 
Az őszről sokszor írtam...
Az őszről sokszor írtam,
pedig a titok benne
talán megfejthetetlen:
tükörlétek szerelme.

Minden évszak tükörlét,
benne arcunk hol bánat,
hol öröm, kivirágzó
örök titokcsodálat.

Sok dologról semmit sem
tudunk, de ezt tagadjuk:
a „nem tudást” a látszat
feloldja, és ezt hagyjuk.

Én fényes gyásztükörben
Istennel szembenézek:
- Vagy? Nem vagy? Nem is voltál?
Ki is nevethetnélek!

Mosolyog képzelt Isten,
örül őszinte szónak.
A sok pap hamiskártyást
tartja oly aggasztónak!

Istenhez közük nincsen.
Tudják: az Isten senki,
de megy az Isten-üzlet, -
sietnek pénzt beszedni.

Tudom: ezt le nem írnám,
ha középkori szóra
a máglyatűz kigyúlna:
Hit Inkvizíciója.

E Hit még ma is itt van,
terrorházas nevetség,
s kövér hitű a Házban
elveszi játszók kedvét.

Ám annyi biztos: ősz van.
Könnyes köd, s napos ének
egymással váltakoznak,
s színek egymásra néznek.

Igen, a piros szép volt,
vörösre váltban vér volt,
s volt úgy, hogy őszben kék volt,
s gyönyörű volt az égbolt,

s ha ránézett a sárga
fájdalmas csillagára,
a szeretetet várta,
s máig várja, hiába,

s holnap arcokba vághat
a volt örök haragja,
amely az igazságot
máig dehogy akarja!

Szemem most gyásztükörben,
szívem most gyásztükörben,
s az ősz bolondot játszik
őrült színgyűlöletben,

s megdöbben képzelt isten,
istene embereknek,
istene nem tudásnak:
- Ó, lopni így szerettek?!

Az őszről sokszor írtam,
nincs istenen nevettem,
de, lehet, hogy egy isten
mégis ott a szívekben,

ott van, s szemében könnycsepp,
ott van, s szívében könnycsepp,
s lehet, ily isten nélkül
az élet sokkal könnyebb?

Hát meglehet, hogy könnyebb,
de lélekszívben könnyek,
ha őszi szó-lángocskák,
fájdalmak ránk köszönnek,

mert úgy nem értünk semmit, -
hogy mégis mindent értünk,
s ha nincs velünk a Lélek,
akkor nincs miért élnünk,

akkor nincs miért tudnunk,
s ország lélekszívekben
nem értetten is ott van:
a Szabadság is Isten.

Nép sokszor megtagadta,
nép érte sokszor vérzett,
s most szabadság hiánytól
e nép egyre szegényebb,

tolvajok fosztogatják,
papok butítják egyre,
Krisztust a butaság is
feszítette Keresztre,

nem csak a Hit-kufárok,
nem csak a kapzsi érdek, -
a Szabadság a máglyán
hány népnél, s hányszor égett!

Ma is készül a máglya:
nézd csak a sunyik képét,
a sötét szándékokban
középkori sötétség…

Hát vidd el vágyad tettig:
csak oly Lélekben nagyság,
mely tudja, s érzi, - Élet
nincs nélküled, Szabadság!

Bármily fasizmus: pestis,
embert gyilkolón árja,
az egy fekete járvány,
minden Szépség halála!

(2020)

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére