Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Bánfalvi Tibor verse

A szörnyem
Szeretnélek boldoggá tenni téged
de nem vagyok rá képes.
Automatikusan el löklek magamtól téged
annyira sajnálom kérlek hidd el.
Szerettelek volna közel engedni téged
de nem tudlak csak el lökni vagyok képes.

Nem baj ha nem értesz kedves
mert sokszor magamat sem értem.
Tényleg szeretlek téged
de valamiért legrosszabb énem
mindig feltámad bennem
s el lök még messzebbre téged.

Próbáltam rossz énem elnyomni mélyre
kérlek ezt hidd el nekem édes.
De bármi mélyre taszítom is azt
mindannyiszor felszínre jut az.

Ismerni akartad minden énem
de csak a legrosszabbat mutattam néked.
Sajnálom,hogy csak ezt az énem ismerheted
pedig hidd el van sok jó is bennem.
Oly sok szeretet s kedvesség van bennem
mit neked szerettem volna adni tényleg.

Szerettem volna együtt lenni veled
de lásd milyen bennem a szörnyeteg.
Előjön,hogy tönkre tegyen engem
s eltaszítja azt ki legkedvesebb szívemnek.
annyira sajnálom kérlek hidd el ezt nekem.

Félek szemedbe nézne nem merek többet
ne is várd el tőlem kérlek.
Hisz tudom menyi rosszat tettem neked
piszkáltalak s aztán puncsoltam neked.
pedig te tényleg nem érdemelted meg.

Tudom,hogy kedves voltál velem
s ezt soha el nem feledem.
Barátom vagy párom akartál lenni
szép is lett volna veled lenni.
Minden percet együtt tölteni
de bennem van a szörnyem ki eltaszít tőlem.

Tudom szörnyem én hoztam létre még régen
de sajnos elpusztítani nem vagyok már képes.
Te oly tökéletes vagy oly édes
én pedig csak bántalak téged.

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére