Behavazott kérdések kint a tájon.
Az áttetsző ködben álló közöny.
Fehér hullt rá komor feketére.
Csendnek kószáló varjúhang köszön.

Emberlélek télre találóbb évszak:
tavasz elvillan, s ha ring renyhe nyár,
nem sokáig, méze már el is cseppen,
s színtelt ősz hideg rokonára vár.

Behúzódom kunyhómba: bánatomba.
Kint a közönynek varjúhang köszön.
Álarc mögül milyen múlt kiált ki?
Dőlt idő lép át rejtett térközön.

Kint látszat-utcák. Bepiszkolt fehéren
itt-ott botló, megbotlott emberek.
Nyirkos álarc. Rossz imák szokása.
Súlyos baj, ha az értelem beteg!

Az értelem beteg. A szennycsatornák
patkányai párzanak mindenütt
virtuális képernyős világban.
Kikapcsolom. Látványuk szíven üt.

Hát nektek ez kell? Löttyenő latyakban
táj undorít. Szebb tavasz még lehet?
S nyár? S az ősz? Gyümölcsökért kinyúlnak
majd akarom-karmos, tolvaj kezek?

Jövő jön, s e rossz jelen folytatódik?
Vitustánc virtus. Tetovált halott.
Bármit mondhatsz, mélyre süllyedt ország, -
de azt nem, hogy költőd is hallgatott!

(2018)