A koszos abroszon, koszosak a poharak,
Koszos a padló is, ott tangliznak darazsak.
Csillagok is farok nélkül hullnak az égbe,
Sokáig voltak, fájón tűnnek messzeségbe!

Kitakarítani már minek
Nézem, érdemtelen... nincs kinek!

Leltem egy érdekes vasdarabot, része, de, minek?
Hiányzik tán' a füle egy lyukas, rozsdás bilinek...

Vecsés, 2017. február 2. – Kustra Ferenc