Az iránta érzett szerelmem rég kezdődött,
még fiatalok voltunk mikor érlelődött.
Külön utakra vezérelt minket az élet,
ez után kezdődik az igaz történet.
Sok évig éltem plátói szerelemben,
vágytam hogy az élet felém vezéreljen.

Amikor megtette felém a lépéseit félve,
éjszakákat virrasztottunk átbeszélve.
Egy gondolat forrongott bennem,
hol találkozzunk,hogy szerelmem kifejezzem.
Izgatottan vágytam szerelmes tekintetére,
és a tenger közepén,Málta szigetére.

Valami elkezdődött Valettában,
ahogy öleltük egymást a hotel szobában.
Egymás kezét fogva az esti séták alatt,
a tenger hullámai nyaldosták a móló falat.
Fájt a szívem mikor felszállt a gépre,
azt kívántam hamar jöjjön egy találkozó létre.

Francia földön ismét találkoztunk,
ahol gyűrűvel kötöttük össze a sorsunk.
Sétáltunk kézen fogva a Nizzai Riviérán,
éltünk a szerelemben,ölelkezve s némán.
Az esti vacsorák jutottak csak nekünk,
de éreztük,valami elkezdődött velünk.

Német síkságra vitt a következő szakasz,
Frankfurtban ért minket a napsütötte tavasz.
Szerelem lakatunk felkattant a Majna hídjára,
aminek a kulcsát rábíztuk a folyó titkára.
A napsütötte sétány köveit koptatva,
szerelmesem a szívem dobogtatta.

Minden percben szerettem vele lenni,
sokszor hiányzik,kezdtem rádöbbenni.
A nyár melege köszöntött Beszterce Bányára,
epekedve vágytam szerelmem tárgyára.
Vele az útra,mi a beteljesedésbe vezet,
ahol egymásnak nyújthatunk segítő kezet.

Kéz a kézben csodáltunk gyönyörű tájakat,
Magas Tátra bérceit,havas sziklákat.
Sétáltunk erdők és vízesések között,
jártunk völgyek felett,mit a szivárvány össze kötött.
Ott álltunk a fagyos hegyek csúcsán,
hóviharban,csókba forrva,te lettél a múzsám.

Maradt még valami a téli hónapokra,
Bázel városa várt minket fogvacogva.
Sétálva a hideg szitáló hóban,
forró kávéval ünnepelni a kávézóban.
Az együttlétért mindent oda adnék cserébe,
De a búcsú könnyet csalt mind kettőnk szemébe.

Számos helyen megfordultunk mi ketten,
erdőben vagy város rengetegben.
Nem volt mindig felhőtlen az életünk,
de így is boldogság volt mit átélhettünk.
Az évek során valami megfakult,elromlott,
rendbe akartam hozni mi rossz irányba vonzott.

Megbántam már minden tettemet,
Mert hagytam kihűlni a szerelmedet.
A szerelmet talán már rég kioltottam,
de újra éledhet a láng egy zsarátnokban.
Bármi is volt köztünk egykor régen,
örökké szeretni foglak míg az életem élem.