Az egész tájra sűrű, áttetsző köd borul,
melyben csak egy-egy fa, ház bukkan fel váratlanul.
Szinte tüllfátyolként fedi a köd a vidéket
sejtelmessé téve az egész szép környéket.

Az embernek ilyenkor nincsen kedve kimenni.
Ekkor jó igazán a meleg szobában lenni
és onnan kinézni e hideg téli világra,
erre az egész sűrű, áttetsző ködös tájékra.

A tájnak mozgalmasságot csak a villamos ad.
Előbukkan a ködből, majd zörögve tovább halad.
Köd előtte, köd utána, eltűnik ebben a ködben.
A téli hideg tovább marad e ködös levegőben.

Halász István
Rózsavölgy, 2016. január 30.