Este volt már rég,
Fenn az égen szép
Telihold van még
S látszó csillag kép.

Megébredt szegény
És ijedten néz,
Álmába serény
Angyalka regéz.

Elindult a ló
Egy város fele,
Éppen lángoló
Romokkal tele.

Karddal kezébe
Hadsereg felé,
Tüzzel szemébe
Igy állott elé.

Nem volt egyedül,
Érezte hogy még
Lelke hegedül,
Erre várt Ő rég.

Sors döntő harccal
Körül vette Fény
S Fekete haddal,
Van benne remény

Ki erős az él,
És lábon marad
Gyenge elvetél
S magára marad.

Majd előrántja
Kardját, mely ragyog
Az Égnek tartja,
És nagy fényt hagy ott.

Angyalok jönnek,
A villámoktól
Feketék dőlnek
A világomból.

A megváltás jön,
Eljön és újra
Béke a földön.
Szülessek újra.

Mert van egy kincsem,
S szeretek élni.
Lángoló szivem
Már csak ezt kéri.