Távolban hófehér sziklaszirt dereng,
összemosódik éggel, messzi mereng,
nem hiszi, sápadt arcú nap világol,
fényesség uralkodik őszi világon.

Meredek az út, mely hozzá felvezet,
hulló falevél jelzi ősz-ünnepet,
erdő nem beteg, sárgaságot öltött,
halál színe tán. Szívem kíván ötöt:

jót, vígságot, békét, szerelmet, ...

Megérintett az elmúlás,
a nyár vége közeleg,
még nem érint az elhalás,
szív gyermekként díszeleg,
vagy vén bölcs volt mindig talán,
mindenekkel érezve,
most mi zajlik benne talány
a világban révedve.
Picinyke pont vagyok csupán,
rövid volt az életem,
s akár a nyár, az afrikai,
olyanná vált fény-szerelmem,
megigéz sokszor az ...

Szivárványszínben pompázó gyönyörűséges nyár,
szívemben mámor, örök kéjével csak terád vár,
élvezzük együtt cirógató gyermek sugarát
a napnak, mely földre küldi pompás fény-udvarát.

Udvarol lángja, mindenséget szeretőn ölel,
szerelmet csókol, s lágy hegedű akkord feltüzel,
mert hallom és látom minden növénynek örömét,
intenek ...

Egy vízililiom kosár az én ajándékom,
szerényen hívlak a szerelem ünnepen
számba venni Aprodité isteni kincseit.
Hamis délibábot régen elfeledtem,
szökken tengerárként lelkedbe szerelmem,
szív-szirmaim felsorolom, s Neked adom.
A fehér rózsám nyugalom és derű,
a szegfűm örökké csak Veled,
orchideám igényesség, ragaszkodás,
akácom a ...

Napfordulónk soká éljen,
tündérvarázs lesz az éjjel,
a legrövidebb éjszakán
csengő hangom muzsikál.

A szív-szerenád száll Hozzád,
mindenség zeng hozsannát,
varázslatom megtaláljon,
valóra váljon az álmom.

Képzeletem messze repít,
szerelem-erdőben hevít
a vágya a boldogságnak,
örök-élet a világnak.

Nem válunk el ...

Szivárványszínben pompázó gyönyörűséges nyár,
szívemben mámor, örök kéjével csak terád vár,
élvezzük együtt cirógató gyermek sugarát
a napnak, mely földre küldi pompás fény-udvarát.

Udvarol lángja, mindenséget szeretőn ölel,
szerelmet csókol, s lágy hegedű akkord feltüzel,
mert hallom és látom minden növénynek örömét,
intenek ...