Húzd az evezőt
(evezős induló)

Ragadj evezőlapátot,
így találsz igaz barátot!
Hollári hollári hó!
Sodor a Körös folyó!

Szálljon a dalunk,
útnak indulunk
siklik csónakunk,
nincs határ!
Fűzfa-árny alatt
csapatunk halad,
béke, nyugalom,
csordogál.

Tajtékot verő,
páros evező,
ágak recsegőn ...

Szitakötőn nagy bronzszem égett.
Arany víz ragyogott,
de távolabb már fák temették
tegnapba a napot.

Tegnapba, súlyos kőkoporsó
mélyébe, ámde még
itt aranydús álmát ragyogta
víz, béke, messzeség.

Álltam, láttam mindkét világba:
fénylett a van, s a volt
készülőben hegyekre, vágyra
sötéten ráhajolt. ...

Kis fehér karácsonyfák:
vadgesztenye virágok.
Április végi szél hoz
piros májusi álmot.

Piros májusok álma
csüggedt szívünkbe lát át,
s hihetetlent mutat meg:
volt Ébredés varázsát.

Már mindjárt itt a május.
Kis gyermek fények nőnek,
megnőnek, nekivágnak
új útnak: nyáridőnek,

s gurul a gerle hangsor,
gyöngyként ...

Felmagasodnak mind az árnyak.
Fatörzsek füstként szállnak, szállnak.

Ráköt a pók múlt-fényt a csendre:
csepp csengőin csak lengje, lengje…

Hegytúl-felhőn mesés királylak.
Vöröslenek a rókanyájak.

Utat vesztett folyosó, ösvény
fut a sötét súlyos keresztjén.

Mind szemet huny, aki még látó.
Mosolyog fent Münchausen ...

Gömbölyű bimbók, szépséget ígérők,
pirost kibontók, - hol van a világ?
...és hol van Ő, Anyám, aki e rózsát
úgy imádta piros életen át?

Apám hiszi, hogy megtartja az emlék
Anyámat, s amíg nem felejtik el
él valahogy... fényképeken, szívekben,
tükör-bújócskák rejtelmeiben,

hulló szavakban, az elvárt virágban, ...

Húsvét, díszes tojás, te ünnep-emlék!
Rajtad piros, kék, szeles zöld szalad,
s nyúlszemek csodálják a víztükörnél:
felhőt siettet fehér pillanat.

Legalábbis sok húsvétom ilyen volt
alattad, álom, gyermekkori ég,
Idő, melyben táguló szív tanulta,
s tanította a Szép szeretetét.

Feltámadás? Szeretet? Öröm? Szépség?
Választ te ...