Most, minden más…

(3 soros zárttükrös, visszatérő rímes, anafora)
Tavasz fénye uralja a tájat, Nézem és látom az új csodákat,
Tavasz fénye uralja a tájat, intve hívogatja várt csodákat…
Tavasz fénye uralja a tájat, Nézem és látom az új csodákat.

(Visszatérő rímes anafora)
Tavasz fénye eluralta tájat, élvezettel nézem, ezt a ...

Az estéről, apevában…

Már
Bíbor
Alkonyat
Simogatja
Horizont hátát.
*
A
Múltra
Hálót fon
A nesztelen,
Vakká lett sötét.
*
A
Gond
Barázda
Semmivé lesz
Mély sötétségben.
*
Az
Árnyak
Is tűnőben…
Vaksötétben
Erre nincs szükség.
*
A
Nap
Fénye
Sápadtan
Álomba ...

A Velencei-tavat gyenge szellő simogatja.
A parti nádas tömbjeit meg-megmozgatva.
A tó felszínén gyenge hullámok terjednek széjjel.
szinte kacérkodva a víz felett fújdogáló széllel.

A csendes, nyugodt parton néhányan sétálnak.
Az égbolton szürkés fehér felhők állnak.
Távolabbról déli harangzúgás hangzik.
A táj a közeli Tavasz napfényében ...

Lassan-lassan búcsúzik a Tél a tájtól,
bár még néha csípős, hűvös léggel dacol,
de a vége itt érződik már a közelben.
Kinyíltak már a hóvirágok a kertünkben.

Érezni, hogy a Nap ereje is növekszik,
hiszen a Kikelet lassacskán közeledik.
A rügyek egyszer csak-csak kifakadóban.
A Tavasz itt van már szinte a kertajtóban.

Megjött az első hóvihar, a szél segítségét kérte,
Tán’ gondolta, hogy embernek ezzel tesz kedvére…
Már hóleplet is kell lapátolni… ha olvad, mi végre?

Fehér havazik.
Megfagy a gondolat is.
Remény mindent beterít.

Fagyott gondolat.
Remény terül fehéren.
Kopog a tél. Havazik.
*

Reggelre a hóvihar eláll, de hideg, mindet ...

(3 soros-zárttükrős)
Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés,
Miközben rettenetesen hideg van és nem oly’ kevés…
Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés.

(10 szavas)
Hull a hó, ragyog a táj,
Fénylő csendben valami fáj.
*

Hó
Ha hull,
Elbűvöl.
Lábam alatt
Csikorog a hó.

Csikorog a hó
Lábam ...