Kinézek az ablakon,hófehér a táj,
százezernyi jégcsap csilingel a fán.
Szellő játszik a jégcsapon,álomszép zenét,
hallgatja a vén nap,lehunyja szemét.

Ilyent még nem láttam,ilyent még soha,
olyan mind ha ezüst hintó suhanna tova.
Ezüst csíkot húzva az ég peremén,
mesébe illő csodaszép regény.

Mind kihűlt szerelem,olyan ez a ...

Havas ágakon szerte széjjel szép fény csillan.
Karácsonyt váró reményteli hangulatban
takarja a hó a tájat, mint a paplan
ezekben az alkonyi pillanatokban.

A tájék hóval ékesített szürkesége
lassan-lassan olvad bele a közelgő éjbe.
Egy darabig még látszik a hónak fehérsége,
majd az is eggyé válik az éjszaka sötétjével.

Csak ...

Csendesen ébred a város, nap nem kél vele még fel.
Lámpa világít ránk, fénye mutatja utunk.
Hó felhő sziluettje vidáman játszik az éggel.
Szép emléket idéz, általa múltba jutunk.

Visszatekintő gondolatunkkal szárnyal a szellem.
Csípi az arcunk dér, képzeletünk melegít.
Nincs, ami jobban védene minket ily hideg ellen.
Régi idők dala ...

Bánatos a távoli erdő és a fák,
leveleik könnyként hullnak alá.
Búcsúztatják a nyári nap melegét,
És szomorúan várják a Tél hidegét.

Én is bánatos vagyok.
Ablakomon kitekintve,
megfáradt fákat,
S az elhullott leveleket látom,
melyek magukra öltik az Ősz színeit
és szőnyegként terülnek el a tájon.

Emlékeimből ...

Magára öltötte fénylő kosztümjét a Hold,
S gyémántruhájukban ragyognak a csillagok.
Lágy szellő táncoltatja a rügyező fákat,
S keringőjük dallamát füledbe súgja.

Fenségek tartják most csillogó estéjük,
Arisztokraták büszkeségét tükrözi léptük.
Kik nappal szegények, és láthatatlan senkik,
Ők az éjszaka királyai, s ...

Meleg őszi nap simogatja a tájat.
Így adva tudtára a télnek, hogy még várhat.
A virágok még nyílnak ott kinn, a kertben.
Tavaszias a hangulat itt, az őszben.

A gyenge szellő éppen hogy csak fújdogál.
De nem, hiszen a levegő nem mozdul, áll.
Meleg van! Milyen nagyszerű ezt élvezni!
De jó lenne ennek még sokáig tartani!

Aztán jöhetne ...