Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Vágyakozás versek

198 
Várni a percet...
Órákig, napokig várni a drága percet,
Ami ha kell:szívet melenget,
Ha kell rózsaszínű szirmot
Hullajtgat szemedre, szádra,
Ebben a megkövült, csupa durvaság,
Idegenség vad-világba'...
Kedves szellőt idézget,
Veszekedett viharban-
A jót, a kedveset meséli, mikor
Körötted mindenhol csak baj van...
Örök ...
Olvasták: 592
Részletek
Az Ön versének a helye...
238 
Kereslek szüntelen nem a világon,
kereslek, mint meg nem szűnő álom,
kereslek,mint magányos madár a párját,
kereslek, mint aki nem találja a társát.
Kereslek, de nem lellek meg,
kereslek, mert egyedül unalmas az élet.
Kereslek, hogy meg találjam az értelmét,
kereslek, mert te vagy a remény.
Kereslek, mert kisegítesz a bajból,
kereslek, s ...
Olvasták: 809
Részletek
213 
Szívem kulcsát elveszíthettem hazám hágóiban bárhol,
Zárt zord-rácsos kapuját veszélyeztetve, egy illetőre inthet Ámor.
Egy illetőre, ki minden tekintetét felém fordítja tényleg,
Rám rontanak szerény személyében az elveszett, ősi szenvedélyek,
Ezerszer megbántam már, hogy kitártam bár szüntelen,
Lelkem szúró szívfájdalmából menekülésem nem ...
Olvasták: 614
Részletek
219 
Rám rontanak olykor, az elfojtott vágyak
Árral szemben szaladnék szerte a nagy világnak,
Vállalom, de előtte pár főben járó zár szó,
Kitörni készül belőlem, eme ordító tűzhányó!

Absztrakt szóképeket szivárogtató konok képmások,
Köpök sivár lelketekre, holmi utánzatot láthatok.
Jellemtelen vonások, tükrözik e szubjektív ...
Olvasták: 664
Részletek
251 
Ültem a peronon s merengtem magamban;
Majd egy lány szoknyája libbent el előttem.
Egy gyönyörű lány, ki pettyes kalapban
Haladt felém; s azt hittem megőrültem.

Hosszú combjain megcsillant a napfény,
Elsuhant előttem könyvvel kezében,
Valamit éreztem, mintha tán szebbé
Változtam volna csillogó szemében.

Lepihent egy padra, arcán ...
Olvasták: 933
Részletek
183 
Egy pillantással gúzsba kötve
úgy hiszed, hogy mindörökre
tart e drága lét: az érzelem
bilincsként szorít szíveden.

Dehogy kívánod lazulását,
élvezed a szorítását
lelkednek: jó érzés, szeretnek,
piedesztálra emelnek.

Őrizd a lángot szeretettel,
ha táplálod, nem hamvad el.
Lobogó érzés, mely érted ég,
Óvd, hogy ...
Olvasták: 686
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére