Nyár volt, a kertben hintáztak a fények
ide-oda, akár a gyermekek,
lengtek, örültek e nap-szülte fickók,
s a kockakő macskát melengetett.

A kert a kék határral egybeolvadt,
és máris kezdődött a végtelen.
Kinyílt szépség és szabadság világa,
s remény-jövőbe képzelt életem.

Megértettem, fiatalon, mit olykor
sejt dörmögő, becsületes ...

Látszat-létével hivalkodik egy ország.
Kéz rendezget giccses színfalakat.
Kié e Kéz? Bamba közönség bámul
ihaj-csuhaj!-os, táncos lábakat.

Kenyér, ha nincs is, megy tovább a játék.
S a nagy nemzeti futószalagon,
színfalak mögött, hová tűnik végül
a lopott vagy tékozolt közvagyon?

Látszat-ország, látszat-lét, hamis álmok,
bábok, ...

Töltés mentén bodzabokrok szaladnak,
és fémhang sort csattogtat a vonat.
Kis házak, kertek kevéssel beérik, -
s alamizsnát tán a holnap is ad.

Állomás jön. Nagyszájú jelszavával
harcot kurjant a keresztes vitéz
egy plakátról, - de, mikor lop a banda,
fő jogtudora sunyít, félrenéz.

Kakas rikolt. A merev megszokások
ellenszenves, szomorú ...

Attól félek, hogy nagyon is magyar, -
nem sas, sólyom: mindkettő messze lát.
Mind a kettőhöz lehajol az ég,
hogy bemutassa az áldozatát.

A turul-ős griffmadár lehetett,
oroszlántestű, mesebeli lény,
szárnyakkal, karmok és hegyes fülek..
Lódításokkal teli rémregény,

mely egyszerre kér vért és könnyeket,
s csőrből nyerít, miként ...

SOK, AMI SOK!

Sok, ami sok? Neki nem:
hízik a szegényeken!
Fillérekből elrabol, -
nagy összeg lesz valahol!
Kell ez neked? Bökd már ki:
- Túl sok itt a Döbrögi!

ADDIG NYÚJTÓZKODJ, AMEDDIG A TAKARÓD ÉR!

Volt egy kedves néninek
nyugdíj-takarója.
Ameddig ért, addig ért, -
s kezdődött a móka!

Olló abból levágott,
s a ...

Fekete Péter Öcsém, - nem vagy ügyefogyott!
A sötét ügyekből még egy se fogyott!
Ülj csak füleden, ha szólal a bal, -
s tovább is élhetsz, mint vízben a hal!

Fekete Péter Öcsém, - nem vagy ügyefogyott!
Szerencsemalac fülét hű de fogod!
Meg vagyon írva, hogy pénz megkeres..
Justiciád pompás hölgyszekeres!

Fekete Péter Öcsém, - nehogy ...