Töltés mentén bodzabokrok szaladnak,
és fémhang sort csattogtat a vonat.
Kis házak, kertek kevéssel beérik, -
s alamizsnát tán a holnap is ad.

Állomás jön. Nagyszájú jelszavával
harcot kurjant a keresztes vitéz
egy plakátról, - de, mikor lop a banda,
fő jogtudora sunyít, félrenéz.

Kakas rikolt. A merev megszokások
ellenszenves, szomorú ...

Egy kertben jártam egykor, s megcsodáltam:
madárhang csillog a virágokon,
de nadrágját nem kívánta a macska, -
s ilyenkor nincs barátságos karom!

A tulipánok díszsorfalat álltak, -
rózsaszín, piros, sárga katonák,
s ezüst gömböcskék fény nyílzáport lőttek,
s fehér felhőket vitt fenn kék világ.

Bokorról fészek kukucskált, kikémlelt, ...

Búzaföldön érlelődő kalászok
villantak felém, - zöld acélszemek.
Körpanorámát forgatott a távol:
halvány kékbe öltözött hegyeket.
Domboldalon magas fűből kinézett
a szamóca, ártatlanság piros
kis lénye, ki a rátaláló kézre
szépséget és örömet csillagoz.
Kertóriás, nagy ház.. Kérdés: kié is?
Talán egy milliárdos karvalyé,
az ...

Akácvirág fehére forrt.
Van-e a van, volt-e a volt?

Hullt, hullt bámuló kék alatt
nyugtalan nyárfapillanat.

A fűben piros pipacsok
színe kiáltott, hallgatott,

s fényben, fényen, s árnyék alatt
szűnt, született új pillanat.

Mosolyod és tragédiád:
törékeny hídon mint jutsz át

pillanathoz, amely való
szépség, s nem ...

Szétugráltak az árnyékördögök,
majd összegyűltek. Lenézett a Nap,
s a réten álmos fél sötét vett
körül lengő, arany foltokat.

Igen, szerettem, mikor út kinyit
a szabadságnak széles, nagy kaput,
s kukoricás levél éleiről
ezüst nyílzápor a kékségbe fut.

A szabadság? Akkor még volt Hazám,
s benne szív, ész, segítő kéz ...

Patakparti tavaszról írjak verset?
Vagy inkább másról? Fehér nyárfapihék
hulltak, bennük kis magjuk reményt keltett?
Megállt könnycseppben bánat majd elég?

A víz sietett. Én már nem siettem.
Utam elfogyott, s célom sincsen: hova?
Anyag mozog, magát tovább teremtőn, -
s ez a Mozgás a Lélek otthona?

Tetszik, nem tetszik: Anyagé a lélek,
s ...