Esőcseppek az ablakon
lassacskán lefolynak
és a nedves ablakpárkányon
egy pillanatra megcsillannak.

A kertünk ázottan is szép.
Az égbe nyúló kopasz ágak
jelzik az eljövő Tavasz reményét.
Lelkünknek sok szépséget adnak,

hogy higgyünk a várt Tavasznak!
Higgyük, hogy a Tavasz eljön!
Bár még nem látszik a tájban
de a ...

Emlékszem mikor még kicsi voltam,
Milyen szépnek tűnt a világ.
Kedves emberek vettek körül, akik
Soha nem csaptak volna be.
Amint fölcseperedtem rájöttem, hogy
Nem könnyű az élet.
Ijesztő felnőtt szemmel mennyire más is a világ.
Senkiben nem lehet megbízni,
Még a legjobb barátodnak sem szabad mindent elhinned,
Hiszen később rájössz, ...

A fák kopasz ágai markolnak az égbe
a csendes éjszaka meghitt sötétjébe.
Ebbe a nyugodt, eszményi környezetbe
csak néhány lámpa és egy reklám világít be.

A komor, sötét égen csillagok nem látszanak.
Útjukban sötét fellegek tömbjei állnak.
Csak néha-néha egy-egy kutya ugatása
ad hangos aláfestést ennek a hangulatnak.

Leesett az első hó és máris olvadt.
\'Helyet adott\' a ragadós latyaknak.
Lehangoló ez a vigasztalan látvány.
Remélem, nem sokáig lesz a sár a járdán.

Pilleszárnyakon libben az estben
az álomkönnyed, kedves tündére.
Szárnyait nyugodtan, lassan lengetve
vezet el a szép álmok létébe.

Elalszom. A szomba meghitt békéje,
hű párom őszinte szeretete
segít bejutni az álmok öblébe,
hogy pihenten ébredjek az új reggelre.

A reggel álmos fényébe,
az álom szelid kéjébe,
a napfény lágyan omlik be.
S ezzel a látszatsemmivel,

ezzel a csendes idillel,
a beszédes jeleivel,
a maga sok szépségével
lassacskán az ősz jön el.