Mikor még kicsi voltam,és szürcsöltem az óvodában a rumos teát,nem szolt rám az anyám.
Mikor az iskola helyett az utcán csavarogtam,rock koncerteken csápoltam, nem szolt rám az anyám.
Mikor úgy döntöttem elég okos vagyok már, és ott hagyom az iskolát,nem szolt rám az anyám.
Mikor a sör,a bor, a pálinka, néha a fejembe szállt,nem szolt rám az anyám.
Negyven éves koromig agglegényként éltem, én,anyám, és apám, de soha nem szolt rám az anyám.
Mikor megismertem egy asszonyt és úgy döntöttem megházasodom,ekkor meglepődtem de nagyon mert rám szolt az anyám.
Gondold meg fiam,gondold meg mit teszel,eddig csendben voltam sohasem szóltam.
Az életet én csak adtam, az életeddel a sorsoddal, te rendelkezel fiam.
Felnőtt ember vagy boldog és gondtalan,kérlek lásd át a dolgokat.
Miért kell néked esküvő miért kell néked az a bizonyos papír,hidd el a boldogság az nélkül is létezik.
Ha netán megfeneklik a hajó könnyebb belőle kiszállni, nem kell a papír miatt a távozásra várni.
Most már tudom és belátom,igazad volt anyám,de a szerelem miatt nem hallgattam reád.
És igen igazad volt, mert elsüllyedt a szerelem hajó,
Lezártam egy életet és most elkezdek egy újat,szerelem vonattal utazom egy másik városba
Szólj rám anyám szólj csak bátran, most már belátom, neked mindig igazad van
Most távol vagyok tőled,de újra boldogan élek édesanyám szeretlek téged.