(El)árulás...


Mikor megszületett a lányom
Emese, madarat lehetett
volna fogatni velem, álom-
szép volt. Hét – nyolc hónap eltelte

után megtanulta a család-
tagok neveit: Anyu, Apu
és Attila, aki akkortájt
már első osztályba járt. Lapult

is eleget Ata, ...

Nem volt hozzá szívem...




Szerelmes filmet nézünk,
könnyes szemmel kérünk
mindenkit, legyen csendben,
élvezzük, minden ...

Munka, fütyülés, satöbbi...


Barátom, Sándor is autójavító
műhelyt nyitott, ámde nervózus, izgatott
állapota igencsak nyugtalanított.
- Miért vagy ideges, csak nem amiatt, hogy

kevés a munkátok? Mi sem állunk jobban
- csitítom Sándort. - Az zavar igazából
Palkó, hogy a legképzettebb munkatársam
mindig fütyül ...

Az élet most kezdődik,
120 évesen...



Százhuszadik születés-
napja alkalmából,
kérdik az ünnepelt
...

A szívhallgató



Mélabús magányomban elszenderedtem,
szép álmokat szőttem, és a jó tündérek
azt súgták nekem: a szélvédőn át nézzem
életem, ne visszapillantó tükörben.

Így is teszek, előre tekintek. Boldog vagyok, mert már elkerülöm azt az orvost,
aki a szívhallgatóját buzgó módon
az én ...

A kétarcú...


Barátom, Sándor kisfia kitartóan
fürkészte nagybátyjának marcona arcát,
aki egy idő után nem átallotta
megkérdezni őt, árulja el, mit talál

olyan érdekesnek. - A papa azt mondta,
neked két arcod van, én csak egyet látok
belőle, akárhogy kémlelem arcodat.
Sándor orcája ...