Elakarsz menni innen
édes virágom mikor
az álomvilágom hiányol?!

Csak tagadni tudtam az
érzéseimet játszottam magammal
De most már nem tudok.

Fáj minden szó amit te ejtesz ki
szádon amit más csókol
és most annyit mondasz : mész!

Ez az idő nem most jött el
Mostantól minden napot úgy élek meg
mintha ez lenne az ...

Rosszul érzem magam
és életem sötét tájait róttam,
s kerestelek mindenben
az égben és a levelekben
és mindenhol ,ahol csak lehetett,
de az egész reménytelen és elveszett.
Három napja nem hallok rólad,
nélküled nincs számomra holnap
s tudom te se szereted,
ha zaklatlak szüntelen,
de kérlek értsd meg
vanm, ami lehetetlen.
Ilyen a ...

Selyem suhog
testemen
nedves korbácsként
hasít rajta
végig hiányod!

Érzéki sóvárgás
testtől kapott
éhség?

Álmatlansággal
küzd szemem
s én
vers fölé hajolok
hogy átöleljelek
magammal!

Amilyen te voltál hozzám,
Mint még senki soha,
Olyan jó érzés volt,
Mint egy lakoma!
Tele voltam szeretettel
Amit tőled kaptam,
Ha két szemedbe néztem
Erőt kaptam!
Erőt kaptam tovább élni,
Nem a napokat regélni.
Minden percem boldog volt.
Most hogy visszagondolok
Csak sírok és sírok és sírok.
Nincs már aki erőt ...

Minden egyes nap ugyan azt az utcát járom.
Még a múltat egyszer majd le nem zárom.
Sötét ég alatt erős fény fakad,
Megvakít talán, majd a mélybe elragad.

Akkor érzem majd, hogy tényleg messze vagy.
Nem segítesz fel s a múlt a porban hagy.
Égő vágy fogant, de nem tudom hogyan,
Hiányzol nagyon, mert túl messze vagy!

Melléd bújnék ...

Csendes pillanatok emléke éget.
Apró gyertyaláng vetít egy képet.
Pislákol, kialszik, megragad, nem ereszt.
Hiányzol, s Te mégsem tudhatod meg ezt.