Itt a reggel fölébredtem!!
Mellettem az ágyam üres.
Érdekes egy gondolat,
Ami elmémben bezavart.

Nyitom ki a szemem,
De Te nem vagy itt velem,
Furcsa álmom lehetett,
Amiben biztos ott voltál Te!!
Nem emlékszem semmire,
De erősen érzem, hogy,
Álmomban ott voltál velem,
Erős álom lehetett, hogy így,
Ébren is itt érezlek ...

Itt fekszem egyedül, betegen ágyamban,
Még most is Te jársz mindig az agyamban.
Mily jó lennem ha velem lehetnél,
Búmat, bánatomat rögtön feledném.

Szeretlek Kedvesem, most érzem igazán,
Hogy nem látom arcodat a monitor ablakán.
Hiányzol nekem, mint kenyérnek a só,
Oly nagyon, hogy nincsen arra szó.

Bárcsak lennél ágyamban ...

\'... újfent kezdeném...\'


Ma már jól tudom,hiányod több mint testi
vágy, hiányzik az igazmondásod, kis esti
meséid a jóságról, a becsületről,
gyermeki naivitásod az üzletről,

a megélhetésről... Édesem, hiányod
kristályfényében merengvén hintálom
magam, ölemben a gyönyörűszép kréta -
fehér ...

Még egyszer sem mondtam:
hiányzik csókjaid
tengere
mikben eltűnt mindig
a szürke napoknak
hazugságtól zsúfolt
rendszere.

Sötétlő éjjelek
mik vesznek most kárba
nélküled.
Várok rád hiába
és csöppet sem nyugszik
a kitörni vágyó
kéjület

Mi bennem izzva forr.
Már nem érdekel ha
hibázol.
Létem ...

Széthagytad csókjaid.
Hangod, mint a tenger csendje
süket fülemben zúg.
Hiányzol.
Utánad nyúlnék,
hogy öltöztesd magányom!
A tehetetlenség keresztjén vergődöm!
A kereszt latrává torzulok.
Hiányzol..
Átjár a nélküled hidege.
Kapaszkodj újra belém!
A kihűlt parazsad oxigénje lennék!
Köréd kulcsolnám meztelen ...

Édenkert


Szerelmem, a hiányod dacos

jelenség, mert mindig is hiány

marad. Másra gondolni bajos

dolog lenne, mivel szivárvány


színekben pompázó gyönyörű
...